1901. november 14-én történt a Budapest kárára elkövetett legnagyobb értékű lopás. A tettest nem sikerült elfogni és felelősségre vonni, így a főváros kára sem térült meg. Az 1901. évi keresztmozgalom egyik vezéralakjának sikkasztása hatalmas port kavart mind a sajtóban, mind pedig a város vezetésében.

A sajtó sokáig hibáztatta a városvezetést, gúnyolódott a nyomozás sikertelenségén. Az ügyben folytatott fegyelmi eljárás évekig tartott. A bűntett után több mint 30 évvel is jelentkeztek jutalom reményében emberek, akik tudni vélték, hogy hol tartózkodik, milyen álnéven él a sikkasztó.

Kecskeméthy Győző ellen 1901-ben indult hivatalos sikkasztás bűntette miatt eljárás. Hosszú éveken át sikertelenül próbálták elfogni, ezért a büntetőtörvényszék 1907. július 3-án elévüléscímén jogerősen megszüntette az eljárást.
Ez idő alatt, sőt évekkel az eljárás megszűnte után is rengeteg ember jelentkezett információkkal a sikkasztóról, legtöbb esetben jutalom reményében. Ezeknek a bejelentéseknek a túlnyomó többségéről kiderült, hogy hamis vagy nem elég megalapozott, nem lehet bizonyítékokkal alátámasztani. Egy idő után a főváros nem is vette őket komolyan, csak néhány esetben kezdődött komolyabb utánajárás az ügyben.

Alakja és tette az évek elteltével egyfajta mítosszá vált, rokonszenvet keltett, főleg a köznép körében. Kecskeméthy Győző olyan, akár egy alföldi betyár. Dalok, versek, ponyvák őrizték meg az utókornak.

 

LETÖLTÉS