Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék

Nemzetközi kapcsolatok, globalizáció a 19-20. században


Rövid leírás:
A szakirány Európát, s az Európán kívüli világot fogja át a 19-20. században, középpontba helyezve a tágan értelmezett nemzetközi kapcsolatokat, illetve a globalizációt, s az ehhez tartozó politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális kérdéseket, a civilizációs kölcsönhatásokat, a multikulturalizmust: a nemzetközi kapcsolatok iskolái, rendszerei, a globalizációhoz, nemzetközi kapcsolatokhoz tartozó elméletek; a hagyományos diplomáciatörténet; a háború, a béke kérdései, forradalmak, felkelések, terrorizmus, biztonságpolitika; az európai, Európán kívüli világ helye, szerepe a nemzetközi kapcsolatokban; gyarmatosítás, dekolonizáció; a nagyhatalmi klub szerkezete, változásai, a résztvevők története a 19-20. században; a kisállamiság, a regionalizmus kérdései; integrációk, dezintegrációk Európában s a többi kontinensen; kisebbségi mozgalmak, a migráció kérdései; politikai rezsimek: a rendiségből a polgári társadalomba vezető út; alkotmányos parlamenti, tekintélyuralmi rendszerek, diktatúrák, demokráciák.

 
1. Tantárgy neve: Modernizációs, globalizációs elméletek, világrendszer szemlélet      
Kredit: 5  
Félév: 1.   
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:
A kurzus célja, bevezetni hallgatóit a globalizált világ jelenségeinek megismerésébe, hiszen a 19-21. században a történelem átlépi az országhatárokat, s a nemzeti történelem sem érthető meg e nélkül. Ennek érdekében fontos megismerni az un. modernizációs elméleteket (Marx, Rostow, Gerschenkron, Raymond Aron, Talcott Parson, Gunder Frank, Cardoso, stb.) s az elsősorban Immanuel Wallerstein által képviselt világrendszer szemléletet, illetve a hozzá kapcsolódó periféria, félperiféria, centrum, külső előtér fogalmakat, valamint az elméletek kritikai értékelését. Az elméletek által megrajzolt tér az, amelyben a 19-20. századi nemzetközi kapcsolatok mozognak. Külpolitika és globalizáció. Nemzet és globalizáció.      

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Bárdi Nándor: Globalizáció és nemzetépítés, Teleki László Intézet, 1999.
Giddens, Anthony: Szociológia, Osiris, Budapest 2000.
Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón, Teleki László Intézet, 2003.
Korten, David C.: Tőkés társaságok világuralma, Kapu, Budapest 1996.
Wallerstein, Immanuel: A világrendszerszemlélet a társadalomtudományokban. In: Béládi László-Miszlivetz Ferenc (szerk): Fejlődés-tanulmányok, Budapest 1980.      
     
2. Tantárgy neve: A nemzetközi kapcsolatok iskolái, rendszerei      
Kredit: 5  
Félév: 1.   
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy     

Tantárgy leírása:
A kurzus a nemzetközi kapcsolatok mozgásaival, rendszereivel ismerteti meg a hallgatókat: az európai egyensúly rendszer működése, jellemzői a 19. században, a két világháború közti változat, a kétpólusú világ, majd az amerikai hegemónia. Az elmélet során a hangsúly a 20. századra helyeződik, jóllehet Thuküdidésztől kezdődően a kurzus bemutatja a diplomácia elméletével foglalkozókat, majd részletesen foglalkozik a nemzetközi kapcsolatok amerikai, európai iskoláival (pl. liberális, realista, transznacionalista, geopolitikai iskolák).
      
Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Burchill, Scott – Linklater, Andrew: Theories of International Relations, St.Martin’s Press, New York 1996.
Huntzinger,Jacques: Introduction aux relations internationales, Éditions du Seuil, Paris 1987
Kaplan, Morton A.: Balance of Power, Bipolarity and other Models of International Systems, In: International Security Systems, Concepts and Models of World Order, edited by Richard B. Gray, Florida State University, F.E. Peacock Publishers, Inc. Itasca, Illinois, 1969
Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás 1814 - 1945, Janus/Osiris, Budapest 1998.
Renouvin, Pierre - Duroselle, Jean-Baptiste: Introduction à l'histoire des relations internationales, A.Colin, Paris, 1964, negyedik kiadás: 1991.      
     
3. Tantárgy neve: Diplomácia, regionális, nagy- és szuperhatalmak, a kisállamiság kérdései az európai és a világpolitikában      
Kredit: 5  
Félév: 2-4.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy     

Tantárgy leírása:
Hagyományos diplomáciatörténet; a nagyhatalmiság jellemzői, a nagyhatalmak, szuperhatalmak politikája, tevékenységük gazdasági, társadalmi, kulturális háttere. A kisállamiság megjelenése a 19. század végétől, a kisállamiság jellemzői, szerepük a nemzetközi kapcsolatokban; a kisállamiság politika, gazdasági, társadalmi, kulturális háttere. Regionális hatalmak a világpolitikában (Európa (Balkán), Latin-Amerika, Közel-Kelet, Távol-Kelet, Fekete-Afrika).       
Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Fischer Ferenc: A kétpólusú világ, 1945-1989, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 2005.
Kennedy Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500-2000, Budapest, 1992.
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I-II. Európa és Európán kívüli országok, Osiris, Budapest 2005.
Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében, Osiris, Budapest 2003.
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914, Korona, Budapest 2005.       
     
4. Tantárgy neve: Civilizációk metszéspontjain: európai, Európán kívüli kultúrák, kölcsönhatásaik      
Kredit: 5  
Félév: 2.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy     

Tantárgy leírása:
A kultúra, civilizáció elméletei, fogalmai. Az európai és az Európán kívüli civilizációk találkozásai (e civilizációk jellemzői), a találkozások formái (hódítás, kereskedelem, utazás), e találkozások mozgatói, következményei: inkulturáció, akkulturáció, ellenakkulturáció, a civilizációs elemek mozgása. Etnikumok vándorlása – multikulturalizmus, e folyamatok politikai, gazdasági, társadalmi hatásai, a gondolkodás átalakulása, a média szerepe, jelentősége e folyamatban.       

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Andor László: Amerika évszázada, Aula, Budapest 2002.
Balogh András – Rostoványi Zsolt – Búr Gábor – Anderle Ádám: Nemzet és nacionalizmus Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában, Korona Kiadó, Budapest 2003.
Bitterli, Urs: “Vadak” és “civilizáltak”. Az európai-tengerentúli érintkezés szellem- és kultúrtörténete, Gondolat, Budapest 1982.
Lugosi Győző (szerk.): Dokumentumok a Közel- és Közép-Kelet történetéhez, 1914-1980, Tankönyvkiadó , 1989.
Wittman Tibor: Latin-Amerika története, Gondolat 1971. (második kiadás 1978.)      

5. Tantárgy neve: Forradalmak, terrorizmus, háború, béke, biztonságpolitika      
Kredit: 5  
Félév: 2-4.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy        

Tantárgy leírása:
A forradalmak kora a nagy francia forradalommal indul, s a 19. században Európában számos forradalmi megmozdulással találkozunk. E forradalmak, felkelések okai, összehasonlító története, jellemzői. 20. századi forradalmak Európában s harmadik világban. A 19-20. század bővelkedik háborús és békés periódusokban, s a tantárgy e folyamatok jellemzőit, természetét mutatja be, a sajátosságokat, a közös vonásokat, s  háborúkkal kapcsolatban a pacifizmus kialakulását, a békemozgalmat, ennek intézményeit. A 20. század második felének s a 21. század elejének az egyik fő kérdése a terrorizmus, s a vele, illetve a háborúval kapcsolatos biztonságpolitika kialakulása, fejlődése.       

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Furet, François: A francia forradalom története, 1770-1815, Budapest 1996.
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája, Osiris, Budapest 2003.
Kerekes György: Kubától Chiléig. Forradalmak és ellenforradalmak Latin-Amerikában, Budapest, 1974.
Székely Gábor: Béke és háború. A nemzetközi békeszervezetek története, Napvilág Kiadó, Budapest 1998.
Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849, Kossuth, Budapest 1970      
     
6. Tantárgy neve: Nemzeti, kisebbségi mozgalmak, a kisebbségek ügye, az identitás kérdései      
Kredit: 5  
Félév: 2-4.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy            

Tantárgy leírása:
A 19. század a nemzetek kora, amikor a nemzeti törekvések a nemzetállam megteremtését tűzik ki célul. Egy nemzeti mozgalom, nacionalizmus létrehozza a maga ellenmozgalmát, melyek nem feltétlenül a nemzetállam megteremtését akarják megvalósítani. Az Európán kívüli világban is találkozunk hasonló törekvésekkel. A kurzus a nemzeti mozgalmak útvesztőiben igyekszik elkalauzolni a hallgatót a 19-20. században. Megvizsgálja e mozgalmak politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális indítékait, a törekvések eredményeit. Fogalmakat tisztáz, például mit jelent a nemzet Európa különböző régióiban, s különösen az Európán kívüli térségekben. A nemzetállam szükségszerűen megteremti a kisebbségi kérdést, s ez már az első világháború után élesen felmerül, főleg Közép-Kelet-Európában. A 19-20. századi világméretű migráció ugyancsak kisebbségi kérdéseket teremt, s ez része lesz a nemzetközi politikának is. Ez szükségszerűen veti fel az identitás kérdését is (politikai, vallási, kulturális, stb.) A kurzus e kérdések jogi, diplomáciai vetületére is kitekint. S megvizsgálja a nemzeti, kisebbségi, multikulturális kérdések kapcsán kialakult konfliktusokat is.       
Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Balogh András – Rostoványi Zsolt – Búr Gábor – Anderle Ádám: Nemzet és nacionalizmus Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában, Korona Kiadó, Budapest 2003.
N. Rózsa Erzsébet: Nemzeti identittás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában, Teleki László Alapítvány, 2005      
Kiss J. László: Nemzeti identitás és külpolitika az Euroatlanti térségben, Teleki László Alapítvány, 2005.     
Eiler Ferenc (szerk.): Európai nemzeti kisebbségek kongresszusainak határozatai, 1925-1937, Szeged 1997.
Niederhauser Emil: Nemzetek születése Kelet-Európában, Kossuth, Budapest 1976.      
     
7. Tantárgy neve: Az integráció, s a dezintegráció kérdései (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vetületei)
Kredit: 5  
Félév: 3-4.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy    

Tantárgy leírása:
A 19. század a nemzeti átrendeződés kora, s ennek keretében születnek nemzetállamok, mint Németország vagy Olaszország. Ez a folyamat a széttagoltságból teremt nemzeti egységet. A Habsburg Birodalomban vagy a Török Birodalom területén a nemzeti átrendeződés egy desintegrációs folyamatot eredményez, így születnek meg a balkáni államok, vagy a közép-európaiak az első világháborút követően. A 20. század egyik legnagyobb vállalkozása az Európai Unió megteremtése, napjainkban is tartó folyamat. A hallgatók megismerkednek e folyamat politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális mozgatóival, következményeivel. Hasonló folyamatok vizsgálata az Európán kívüli térségekben (az USA születése, arab egységtörekvések, stb.).       

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Balogh András: Integráció és nemzeti érdek. Kossuth, 1998.
Németh István (szerk.): Európa tervek, 1300 - 1945. Visszapillantás a jövőbe, Eötvös Kiadó, 2001.
Bóka Éva: Az európai egységgondolat fejlődéstörténete, Napvilág Kiadó, Budapest 2001.
Gazdag Ferenc: Európai integráció és külpolitika, Osiris, Budapest 2005.
Romsics Ignác (szerk.): Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és a 20. században, Teleki László Alapítvány, Budapest 1997.      
 
8. Tantárgy neve: Gyarmatosítás, dekolonizáció, a globalizáció folyamata      
Kredit: 5  
Félév: 3-4.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy     

Tantárgy leírása:
A 19. században a gyarmatosítás újabb hullámai eredményeként az első világháború előestéjére a földgolyó nagy része az európai államok gyarmata, félgyarmata, protektorátusa vagy befolyási övezete. A gyarmatosítás mozgatói, politikai, gazdasági, kulturális háttere. Az európai államok gyarmatai, gyarmati berendezkedés, eltérések, s ennek okai. A gyarmat politikai, gazdasági, társadalmi átalakulása. Harcok a gyarmatosítás ellen (a spanyol gyarmatbirodalom felbomlása), gyarmati háborúk (Algéria, Vietnam, Angola, stb.), a dekolonizáció folyamata, eredménye. Globalizáció: a gyarmatosítás új formája?      

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
J. Nagy László: Az arab országok története a XIX-XX. században. Eötvös Kiadó, 1997.
Salgó László - Balogh András: A gyarmati rendszer története, 1870-1955. Kossuth, 1980.
Ki-Zerbo, Joseph: Histoire de l’Afrique noire. D’Hier à Demain, Hatier, Paris 1978
Marshall, P.J.: The Cambridge Illustrated History of the British Empire, Cambridge University Press, Cambridge 1996.
Balogh András (szerk.): Szöveggyűjtemény a gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalom történetéhez, 1914-1939. Tankönyvkiadó, 1974.      

9. Tantárgy neve: Szakdolgozat, kutatásmódszertan      
Kredit: 5  
Félév: 1-3.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy           

Tantárgy leírása:
Az MA képzésben résztvevők diplomadolgozattal zárják tanulmányaikat. A képzés során kell elsajátítaniuk a tudományos kutatás, feldolgozás alapjait, s a felkészítés érdekében szakdolgozati szemináriumok indulnak. E foglalkozások alatt, a hallgatók saját kutatási tapasztalataik alapján a témavezetővel együtt dolgozva tanulják meg a kutatási, feldolgozási metodikát (jegyzetelés, lábjegyzetek készítése, levéltári kutatás, szakirodalom feldolgozása - beszámolók), majd a disszertáció írása következik, fejezetenként, részletesen megbeszélve a témavezetővel.      

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Ecco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot, Gondolat, Budapest 1991.
Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2003.
Gyurgyák János: Szerzők, szerkesztők kézikönyve, Osiris Budapest 2005.
Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon.Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Kossuth Kiadó, Budapest 1997.
Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan, Szent István Egyetem, Budapest 2000.      

10. Tantárgy neve: A parlamentarizmus, alkotmányosság kérdései, demokráciák, diktatúrák, tekintélyuralmi rendszerek      
Kredit: 5  
Félév: 2-4.  
Heti óraszám: 3   
Óratípus: Szeminárium 
Értékelés: Gyakorlati jegy     

Tantárgy leírása:
A 19. század egyik központi kérdése az alkotmányosság megteremtése Európában. Néhány alkotmány, mint az 1812-es cádizi, az 1830-as francia, s az 1831-es belga alkotmány nagy hatással volt az európai alkotmányosság megteremtésében. A liberális parlamenti szisztémák kiépülése, a demokratizálódási folyamat (választójog kiterjesztése, civil társaságok, stb.) felerősödése Európában, Észak-Amerikában. Az első világháború után demokratikus rezsimek, illetve tekintélyelvű rendszerek, diktatúrák létrejötte, működése. Az európai folyamatok hatása a világban (Kína, India, Latin-Amerika, Fekete-Afrika).       

Kötelező és ajánlott olvasmányok:
Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris 1998.
Erdődy Gábor: „Szabadságot mindenben és mindenkinek”. A belga alkotmányos rendszer létrejötte és működése 1831-1848, Argumentum, Budapest 2006.
Kovács I. - Tóth K. (szerk.): Nyugat-Európa legújabb alkotmányai, Budapest 1990.
Krausz Tamás: Szovjet thermidor. A sztálini fordulat szellemi előzményei 1917-1928, Napvilág, 1996.
Ormos Mária: Nácizmus-fasizmus, Magvető, Budapest 1987.