Modernkori magyar történelem szakirány


A szakirány Magyarország modernkori történetét az egyetemes, elsősorban az európai történelembe ágyazva kívánja tárgyalni. A tematika gerincét a politikatörténet képezi, amely nem elsősorban eseménytörténetet jelent, hanem a politikai struktúrák, az államrendszerek, intézmények (politikai irányzatok, pártok, parlamentarizmus, jogalkotás, alkotmány, igazgatás) és működésük társadalmi viszonyokba ágyazott bemutatását, a politikai élet és a politikai kultúra elemzését. Súlyt helyez a magyar történelem nemzetközi összefüggéseire és a külpolitikára, különös tekintettel a Habsburg Birodalomra, illetve a dualizmus idején a birodalom Magyarországon kívüli területeire, majd 1919 után a Kárpát-medence népeinek kapcsolataira, végül a magyar-európai viszonyrendszerre. A szakirány gazdag kínálatot biztosító tantárgyai felölelik a korszak gazdaság- és társadalomtörténetének, kultúrájának, vallási- és szellemi életének főbb kérdéseit is.

A szakirány tantárgyainak tartalma

Tantárgy neve: Állam- és politikai rendszerek, rendszerváltozások, közigazgatás és autonómiák a 19−20. században
Kredit:4
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A tantárgy az 1790-tól a jelenig terjedő időszakot tekinti át. Középpontjában részint az egyes állami-politikai szerkezetek (törvényhozás, kormányzat, igazgatás, autonómiák) és működésük vizsgálata, részint a rendszerváltások (reformok, forradalmak, megegyezéses átalakulások) elemzései állnak. A történelmi változásoknak megfelelően: a reformkori államrendszer és a politikai jövőképek, az 1848-as átalakulás, az abszolutizmus polgárosítása, a kiegyezési rendszer létrejötte, a dualizmus válsága, az 1918-19-es forradalmak, az ellenforradalmi rendszer kialakítása, az 1944-45-ös fordulatok, a Rákosi rendszer, az 1956-os forradalom, a kádári konszolidáció, az 1989-90-es „bársonyos” forradalom, az új rendszer válságai és választásai.

Tantárgy neve: Politikai folyamatok, tendenciák, belpolitikai eseménytörténet a 19−20. században
Kredit: 4
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A szeminárium célja, hogy a legfrissebb kutatási eredményeket felhasználva nyomon kövesse Magyarország 19-20. századi történelmének legfontosabb fordulópontjait. Kiemelt figyelem irányul arra, hogy a belpolitikai eseményeket és folyamatokat az oktatók mindig a nemzetközi összefüggésrendszerbe illesztve ismertessék meg a hallgatókkal.

Tantárgy neve: Európai eszmék, értékrendek, politikai gondolkodás a 19-20. századi Magyarországon
Kredit: 4
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A tantárgy az európai politikai eszmék hazai recepcióját, alkalmazását, átalakulását (transzformációját) járja körül Magyarország 19-20. századi történetében. A főbb, tárgyalásra kerülő eszmék: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, föderalizmus, szociáldemokrácia, kommunizmus, fasizmus, neoliberalizmus, kereszténydemokratizmus. Az eszmerendszerek jeles hazai képviselőinek életműve, a nagyobb politikai pártokban megjelenő értékvilág és a hatalmon lévők valóságalakító tevékenysége kerül elemzésre.

Tantárgy neve: Nemzet, régiók, állam a Kárpát-medencében a 19-20. században
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
Etnikumok elhelyezkedése Közép-Európa régióiban és politikai kereteiben. A nacionalizmus előzményei, keletkezése, válfajai. Az egyes nacionalizmusok eszköztára, lehetőségei, célkitűzései. Politikai vetélkedések és háborús konfliktusok és megegyezések az egyes nacionalizmusok között. A szakirány ennek a többnemzetiségű együttélésnek a társadalom-, eszme- és politikatörténet aspektusait kívánja tanítani. Súlypontok:1. a Habsburg Monarchia nemzetiségi viszonyai 1918-ig a birodalom politikai struktúrája és megreformálásának tervei; 2. A két világháború közötti nemzetállami együttélés és a Népszövetség kisebbségvédelmi rendszere; 3. Állam, nemzet és nemzetiség a kommunizmus időszakában 4. A nemzetiségi kérdés újrafogalmazódása a  rendszerváltás után; helyzetek és lehetőségek az Európai Unión belül.

Tantárgy neve: Magyarország és a magyarság európai kapcsolatai; külpolitika, diplomácia Közép-Európában a 19−20. században
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A szakirány 1918-ig a Habsburg Monarchia, azt követően Magyarország külpolitikájával foglakozik. Súlypontok: A Habsburg Birodalom külkapcsolatai. A magyar politika külpolitikai tájékozódása és törekvései a 19. Század első felében. A népek tavasza és a Monarchia. A magyar emigráció. 1867 és nemzetközi háttere Magyar külpolitikai törekvések a Habsburg Monarchia integráns részeként. A nem politikai jellegű kapcsolatok. A Monarchia felbomlása és Trianon, az 1938 és 1941 közötti revíziós sikerek, az 1947-es párizsi békeszerződés, 1956 és a nagyhatalmi politika, a magyarországi rendszerváltozás a nagyhatalmi politika kontextusában.

Tantárgy neve: Hatalom és társadalom, politikai élet, politikai kultúra Magyarországon a 19−20. században
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés:Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása: 
A tantárgy vizsgálja a hatalom és társadalom viszonyának alakulását a 19-20. században; a hatalomgyakorlás intézményeinek társadalmi illeszkedéseit; a társadalom egyes rétegeinek viszonyát a hatalom gyakorlásához (beleértve a kisebbséget is); a hatalom megszerzésének és megtartásának módszereit - a parlamenti választásoktól a puccsokig; a hatalom és népakarat viszonyát; a politikai hatalom rátelepedését a társadalom egyéb intézményrendszereire (igazságszolgáltatás, gazdaság, kultúra stb.); a politikai élet színtereit a parlamenttől a falusi egyesületekig; a politikai kultúra alakulását a 19-20. században, beleértve a politikai kommunikációt, a választási és egyéb politikai kampányokat, a manipuláció eszközeit; vizsgálja a társadalom politikai tájékozottságát, lehetőségét és hajlamát a döntésekben való részvételre, a hatalom és erkölcs viszonyát, a parlamentarizmus hiányosságait a 19-20. században.

Tantárgy neve: Felekezetek, egyházak, vallási élet és egyházpolitika a 19-20. században
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A katolikus egyház struktúrája. Dogmák és kánonok. A katolikusok helyzete Magyarországon és a Habsburg Birodalomban. A posztjozefinizmus. A politikai és szociális katolicizmus. A katolikus egyház belső élete, kulturális, tudományos, politikai és társadalmi szerepe. Hitbuzgalom és közélet (egyesületek, pártok). Kiemelkedő katolikus egyházi személyiségek. Az egyházpolitika alakulása 1790-2005 között.

Tantárgy neve: Polgárosodás, modernizáció, urbanizáció és társadalomszerveződés Magyarországon a 19-20. században
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A szeminárium probléma-centrikus megközelítésben tekinti át a 19-20. századi társadalmi átalakulás főbb folyamatait. A polgárosodás, a modernizáció, az urbanizáció kérdései mellett nagy figyelmet kap a kontinuitás és megszakítottság problémaköre is. A társadalmi élet és szerveződés különböző színtereinek bemutatása segítséget nyújt a hallgatóknak a különböző rétegek magatartásformáinak elmélyültebb elemzéséhez.

Tantárgy neve: A magyar vidék és agrártársadalom fejlődése
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A szeminárium célja, hogy elmélyítse a hallgatók ismereteit az agrártársadalom életében a 19-20. század során bekövetkezett makro- és mikrostrukturális változásokról. Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi témakörök: a jobbágyfelszabadítás és következményei, földéhség és földreformok, kollektivizálás, társadalomszerkezet és mobilitás, vidéki polgárosodás, hétköznapi élet, területi egyenlőtlenségek és vidékfejlesztési politika, stb. A sorra vett kérdésköröket az oktatók a nyugat- és közép-kelet-európai agrár- és vidékfejlődés folyamataival összevetve mutatják be a hallgatóknak.

Tantárgy neve: Az értékvilág, az életforma, a gazdasági magatartás és a kultúra átalakulása
Kredit: 5
Félév: 1-4.
Heti óra-szám: 3
Óratípus: Előadás/szeminárium
Értékelés: Kollokvium/gyakorlati jegy
A tantárgy leírása:
A hétköznapi élet kultúrája és intézményei; a szellemi élet fejlődése: szellemi irányzatok; az oktatási rendszer és az oktatás; a tudományos élet intézményei és a tudományok (társadalomtudományok); művészeti áramlatok; elitkultúra és tömegkultúra a XIX. század közepétől a XX. század végéig