Fürdeni jó ez az óra, előbb túlságos a gőz és

Hatkor méginkább ontja Neró hevét”

 

A fürdőzés kutatása kapcsán érdemes egy rövid körültekintéssel kezdeni. Az ókori Róma mellett ismeretes a görög, arab, zsidó és japán fürdőkultúra, melyek különböző célokkal jöttek létre. Rituálisnak nevezzük a zsidó mikvét, vagy az iszlám hammamot, mivel ezek nem a testi szükségletek gondozására születtek, hanem vallási megtisztulás céljából. Japán esetében eltérő a helyzet, ugyanis itt a meleg vizű források számos lehetőséget nyújtottak a szabadidős fürdőzésre. Talán ez áll legközelebb a római fürdőkhöz. Közvetlen előzményként természetesen a görög fürdőket állíthatjuk a római példa elé. Ne feledjük el, hogy a fent említett fürdőzési szokások a mai gyakorlattól gyökeresen eltérnek. A mai ember számára alapvető, hogy a napot fürdéssel zárja vagy kezdi. A szokás mostanra személyes cselekvéssé vált, saját otthonunkban, egyedül fürdünk, tisztálkodás okán. Kevés az olyan ember, aki közfürdőket látogat. A római fürdőkben a hangsúly a kollektíven van, mivel az otthoni fürdés csak a gazdagok számára volt megengedhető, a császár tehette meg, hogy egy nap akár többször is fürödjön.

Jelen dolgozatban arra keresem a választ, hogy a rómaiak milyen gondolatokkal a fejükben mentek fürdőbe. A kézenfekvő megoldások vagy a régészeti kutatások helyett érdemes az írásos forrásokban elmerülve keresni a választ. A források közül a legjobb információkkal az Kr. e. I. század szerzői szolgálnak. A moralisták, mint Seneca és Idősebb Plinius a fürdőkben az erkölcsi romlottság jegyeit látták, de nem magával a szokással nem értettek egyet, hanem a hozzá kapcsolódó viselkedést kritizálták. Nem áll távol a fürdőktől a prostitúció, tolvajlás, utcai árusítás és részegeskedés, ami szálka lehetett a moralisták szemében. A fürdőket a korai császárkortól kezdve a birodalom végnapjaiig egyre növekvő pompa jellemezte a köztársaság puritán medencéivel szemben, ami szintén okot adhatott a kritikára. A luxus megjelenése a fürdőkben széles tömegeket vonzott, mivel egy belépő áráért páratlan élményben lehetett részük. Az eltérő társadalmi rétegből származók együttes jelenléte konfliktusokkal, írott és íratlan szabályok megjelenésével járt, melyek kiterjedtek férfiak és nők, szegények és gazdagok, szabadok és rabszolgák, betegek és egészségesek közti különbségekre. Ebből következik a számos konfliktus is. Fürdőzésre tehát számos oka lehetett egy rómainak: gyógyulás, kikapcsolódás, testedzés stb. A következőkben ezen célokat fogom részletesen elemezni.


TOVÁBB A TELJES DOLGOZATHOZ