1. Bevezetés

Az ember arról ír, ami nincs neki.

Azt adja el, amit kölcsönkapott.”

(Varró Dániel)


Mondhatnám, hogy ez a két sor inspirált dolgozatom megírására, de azért ez erős túlzás lenne. Az mindenesetre igaz, hogy az a helyzet, miszerint az ember saját tulajdonának tekinti az őt körülvevő világot, amely az életet adja neki, és habár ennek a ténynek tudatában van, semmit sem tesz annak érdekében, hogy mindezt megőrizze (még jól felfogható önös érdekből sem), felkeltette érdeklődésemet. Hiszen az ember már öntudatra ébredésétől kezdve határtalan kíváncsisággal fordult környezete felé, hajtotta a vágy minél alaposabb megismerése felé. Bár e folyamat negatív hatásai általánosságban napjainkra haladták meg a kritikus szintet, mégsem gondolom azt, hogy egyedül korunk emberének lenne számlájára írandó mindaz a pusztítás, mely körülvesz minket. A szemléletváltás véleményem szerint korábban következett be, s ezen állításom igazolása végett célom megvizsgálni ember és környezete viszonyának változását a történelem során tágabb környezetünkben, a Kárpátmedence területén.


2. Kutatási előzmények

Témaválasztásomból fakadóan többnyire magyar nyelven íródott forrásokat használtam fel, elsősorban történeti földrajzi műveket, amelyek a különböző történelmi korok emberének mindennapjait vizsgálják, a környezetre gyakorolt hatás tükrében. Nagy részük a 20. század derekán íródott, mivel a kérdés ezidőtájt vetődött fel a földrajztudomány művelői körében, hogy az ember milyen hatásfokkal és miért avatkozik bele környezetébe. A téma nagyon is aktuális, szakmabeliek és laikusok tollából nap mint nap születnek forgatókönyvek, hogy mekkora kárt tettünk Földünkben és ennek milyen hatásai lesznek az élet legkülönbözőbb területein. Ahhoz viszont, hogy ezeket értékelni tudjunk, érdemes megismerni az idáig vezető utat, aminek fényében új vélemények is megfogalmazódhatnak bennünk.

Alapvetően két csoportba sorolhatjuk a felhasznált forrásokat aszerint, hogy egy adott kort mutatnak-e be (GYÖRFFY 1963, HAJDÚ 2006), vagy több korszakon keresztül vizsgálódnak (KERÉNYI 2003, R. VÁRKONYI 2000).

Az egyik legfontosabb forrásom R. Várkonyi Ágnes könyve, a Táj és történelem (R. VÁRKONYI, 2000) volt, mely egy történész szemszögéből mutatja be az egyébként inkább „földrajzinak” besorolt történéseket, változásokat. A Környezettan: természet és társadalom globális nézőpontból (KERÉNYI, 2003) című könyvben a szerző az egész emberi történelmen átvezetve vizsgálja a környezethez való hozzáállás változásait. Daniel Quinn műve, a B története (QUINN, 2008) talán kevésbé mondható tudományosnak, de a témához való közeledésemet, a kérdés összetettségének bonyolultságának érzékelését nagyban meghatározta.

Nem kifejezetten a Kárpát-medencéről szól Tim Flannery Időjáráscsinálók (FLANNERY, 2003) című könyve. A globális klímaváltozás okait és következményeit mutatja be, és mottója a „think globally, act locally” (gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan), melynek jegyében tanácsot is ad, hogyan változtathatunk magunk is (természetesen pozitív irányban) éghajlatunkon.


3. Célkitűzés

A környezetünkkel való igen bonyolult és összetett viszony alakulása soha nem volt semleges téma a kutató szellemű emberiség számára. Gondoljunk csak azokra az ókori népekre, akik a körülöttük lévő világot szellemekkel népesítették be, ahol minden élőnek és élettelennek istene volt. Ez nem primitívségre vagy tudatlanságra utal, ők így értelmezték ezt a szimbiózist. Komolyabb tudományos és közéleti figyelmet mégis akkor kapott a kérdés,

amikor a 20. század közepén a Római Klub kiadta első jelentését. Tanulmányok tömkelege látott azóta napvilágot, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de elítélik az emberiséget felelőtlen viselkedéséért. Azonban ezek jó részét megismerve sem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy e kijelentések minden pontja megfelel a valóságnak: érdekel, hogy mit tud felhozni mentségére az emberi faj.

Dolgozatom célja a fellelhető adatok és szakirodalom alapján bemutatni a Kárpátmedencében élő ember környezetre gyakorolt hatásait, illetve az ezek mögött álló ideológiát, tudományos meggyőződések alakulását.


 TOVÁBB A TELJES DOLGOZATHOZ